Bár most sem vagyok idős, se azért már kinőttem a diákmunka periódusából, viszont fiatalabb koromban sorra kerestem a lehetőségeket, hogy kipróbálhassam magamat különböző pozíciókban. Egyszer otthoni munkát is vállaltam, ráadásul adatrögzítést, de valljuk be, az egy helyben ülés nem az én műfajom. Főleg akkor, tinédzserként nem volt az!
Egyszer, még a napra is emlékszem, elhatároztam, hogy nyáron külföldre megyek, ott biztosan jobban lehet keresni, és soha nem árt egy kis kaland az ember életébe. A szüleim ezzel nem értettek teljesen egyet. Először jött a hitetlenkedés periódusa, aztán próbálták tiltani, de végül látták rajtam, hogy nagyon határozott és lelkes vagyok. Úgy próbálták meg feloldani ellenérzéseiket, hogy végül már együtt nézegettünk lehetőségeket. Így – gondolom – legalább úgy érezték, hogy van beleszólásuk a dologba, és ellenőrizni tudták, hogy biztonságos helyre megyek-e.
Lelkesedésem és kutakodásunk eredménye végül egy csodálatos élményben kerekedett ki. Egy teljes szezont, azaz három hónapot töltöttem Görögországban, ahol persze dolgozni is kellett, de azt hiszem, ott azt senki nem bánta. A mai napig tartom egy-két olyan emberrel a kapcsolatot, akiket ott ismertem meg. Ha valakinek lehetősége van rá, mindenképpen ajánlom, hogy próbálja ki magát külföldön…